Kelly Brogan: Két étel, amely komoly zavart okoz az agyműködésben

 

Lehet, hogy a skizonfrénia, a bipoláris zavar és a depresszió diétával gyógyítható? Nekem szilárd meggyőződésem, hogy igen, hiszen mind bizonyos tápanyagok hiánya, mind más táplálékok potenciálisan mérgező volta okozhat mentális betegségeket. Már az orvosi egyetemen megtanultuk, hogy a tiamin (B1 vitamin), a niacin (B3 vitamin) és a B12 vitamin hiánya demenciát okozhat. És azt is tudjuk, hogy bizonyos ásványi anyagok, például a magnézium és a cink létfontosságúak a szervezet működése szempontjából, ahogy azt is, hogy zsírsavak központi szerepet játszanak a sejtmembránok egészségének fenntartásában.

Én hiszek abban, hogy az orvosnak partnerként kell kezelnie a betegét, de pszichiáterként egy dologhoz ragaszkodom: és ez az, hogy a betegeimnek ki kell próbálniuk a glutén- és kazeinmentes (tejmentes) étrendet.

Az meg micsoda? – szokták kérdezni.

A glutén a latin „glu” szóból származik és két fehérje, a gliadin és glutein keverékét jelenti, melyek elsősorban a búzában találhatók, de hasonló gluténszerű fehérjék, úgynevezett prolaminok megtalálhatók más gabonafélékben is, például a rozsban (szekalin) a kukoricában (zein) és az árpában (horedin). Kazeineknek pedig az emlősök tejében található fehérjecsaládot nevezzük. De vajon mi közük van ezeknek a fehérjéknek egy átlagos pszichiátriai beteghez? Vajon elképzelhető-e, hogy a mi modern, posztindusztriális élelmiszereink – a cukor, a glutén, a feldolgozott tejtermékek, valamint a genetikailag módosított szója és kukorica bizonyos tápanyagok hiányával együtt veszélyes kockázatot jelentenek az ember bélrendszerének és agyának egészségére?

A bél-agy tengely

Ha elfogadjuk, hogy a mentális betegségek gyökere a szervezet gyulladásos állapotában keresendő, akkor megelőzésükhöz először is azt kell kiderítenünk, hogy mi okozza a gyulladást.

Az olyan immunrendszert aktiváló és gyulladáskeltő fehérjék, mint amilyenek a búzában és a tejtermékekben találhatók, ebből a szempontból mindenképpen fontos tényezőknek kell tekintenünk. Az egyik nagymértékben feldolgozott táplálék az étrendünkben a búza, amelyből szinte minden esetben magas glikémiás indexű liszt készül, melyet cukorral és gyakran genetikailag módosított és oxidált (avas) növényi olajjal készítenek el. A tejet homogenizálják és pasztörizálják, a végeredmény pedig egy nagy cukortartalmú folyadék, torzult zsírokkal, denaturált fehérjékkel és felszívódni képtelen vagy teljesen tönkrement vitaminokkal

Egy vizsgálatban megnézték a tejtermékek, a zab, a kukorica, a köles, stb. kereszt-reaktívitását, valamint az általuk kiváltott antitest válaszokat, és arra jutottak, hogy fontos átfedés van a gabonafélék és a tejtermékek között (Azaz, aki tünetekkel reagál az egyikre, az tünetekkel reagál a másikra is. Sz.G. megj.). Vajon miért és hogyan betegítenek meg minket ezek az ételek? Nos, mára már egy sor okát tudjuk, hogy miért egészségtelen például az amerikaiak által előszeretettel fogyasztott sajtos szendvics.

Tűz az alagútban

A gabonafélékben és a nightshade (burgonya, paprika, paradicsom, padlizsán) zöldségekben levő lektin ek , a tejfehérjék és a glutén – nevezetesen a kazein, a gliadin és a glutenin – változásokat idézhetnek elő az emésztőrendszerben, helyi, illetve rendszerszintű gyulladásokat okozhatnak. Hogy hogyan és miért, azt csak az utóbbi időben kezdjük megérteni. A glutén esetében a zonulin-okozta bélszivárgás hatására a bél tartalma, és vele együtt a bakteriális méreganyagok a véráramba kerülnek, ahol gyulladásos folyamatokat indítanak el, ami gyakran az itt tárgyalt pszichiátriai kórképek kialakulásához vezet. (A zonulin egy hormon, amely kitágítja a bélfal sejtjei közti nyílást, amin át így bejutnak a szervezetben kórokozók és fehérjetöredékek is.)

A baktériumok szerepe

Hogy milyen típusú baktériumok a legaktívabbak a beleinkben, annak a táplálkozás a legfontosabb meghatározója, és valószínűleg a bélbaktériumaink határozzák meg, hogy mennyire vagyunk hajlamosak a glutén okozta helyi gyulladásokra. A baktériumok ajtónállókként működnek, ami azt jelenti, hogy baj esetén gyulladásos üzenetek küldésével riasztják a testünk többi részét, beleértve az agyunkat is.

Molekuláris mimikri

Ha az immunrendszer fenyegető veszélyt észlel, például valamilyen ételfehérje formájában, az erre adott válaszként termelt antitestek aztán hozzákapcsolódhatnak saját szöveteink sejtjeihez is, ha hasonlítanak az immunrendszer által ellenségként felismert fehérjéhez. Antitestek képződhetnek az agysejtek ellen is, olykor tartós károsodást is okozva. Egy 400 önkéntes bevonásával végzett vizsgálatban azt találták, hogy a fele azoknak, akik a búzára érzékenyek voltak, azok az agyban termelődő fehérjék ellen is immunválaszt adtak , és ugyanezt állapították meg azoknál is, akik a tejfehérjére reagáltak, azaz, akik ezekre a fehérjékre reagáltak, azoknak az agyában autoimmun folyamat volt tapasztalható az agysejtek ellen.

A pizzaevés öröme

A tehéntejből, illetve gluténból származó megemésztett fehérjék, amelyeket exorfinoknak nevezünk, az agy opiát receptoraival lépnek interakcióba, ez az oka, hogy az említett ételek akár függőséget is okozhatnak, és ha hirtelen kikerülnek az illető étrendjéből, az megvonási tünetekkel is járhat.

Mit mondanak a tények?

A betegségek kialakulásának okait kutató vizsgálatok két fontos kérdéskörre vonatkoznak.

Mi az összefüggés a veszélyes fehérjék fogyasztása és a tünetek halmozódása közt (például hogy hány százaléka szenved a gluténérzékeny egyéneknek valamilyen pszichiátriai betegségben is)

A kezelési adatok pedig a terápia hatásosságára vonatkoznak (például hogy a tejmegvonás jó eszköze lehet a depresszió kezelésének)

Első rendű vádlott: a glutén

A cöliákiás betegek körében végzett pszichiátriai vizsgálatok statisztikailag szignifikáns halmozódást mutattak ki a szorongás (pánik), a depresszió ( 21% a jelen vizsgálatban), a bipoláris zavar és a skizofrénia ( 27% a jelen vizsgálatban) vonatkozásában. Ha ön megvizsgáltatja magát, hogy szenved-e gluténérzékenységben, akkor a vizsgálat a cöliákia kimutatására korlátozódik. Ez a vizsgálat nem vesz tudomást a vele születettimmunrendszer szerepéről a nem-cöliákiás típusú gluténpanaszokban, amely olyan gyulladásos probléma, amely gyakran a bélrendszeren kívül jelenik meg. Egy glutén-kutató, Dr. Hadjivassiliou szerint „a glutén-érzékenység lehet elsősorban, sőt időnként kizárólag neurológiai rendellenesség”. Azaz a „gluténérzékenység” azonosítása a cöliákiával durva leegyszerűsítés; a gluténérzékenység sokkal tágabb fogalom, így a glutén és a mentális betegségek közt sokkal szorosabb is lehet a kapcsolat, mint azt a cöliákiás esetek mutatják.

Már 1953-ban megfigyelték, hogy a skizofrénia és a cöliákia összefüggenek egymással, ami arra utal, hogy az immunrendszer kiemelt szerepet játszik ebben a még mindig rejtélyes betegségben.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány tovább bővíti a vonatkozó szakirodalmat, amennyiben kétoldalú kapcsolatot feltételez a skizofrénia és az autoimmun betegségek közt. Ebben a dán vizsgálatban a skizofréniában szenvedő és egyben kórházi fertőzést is kapott személyeknél az autoimmun betegségek előfordulása majd háromszor gyakoribb volt.

Az antitestek szerepéről Severance és munkatársai jelentettek meg kiváló tanulmányt, melyben a glutén és a kazein szerepét vizsgálták a mentális betegségekben szenvedő egyéneknél, elsődlegesen egy olyan vizsgálatra támaszkodva, amelyet kezdődő skizofréniában, krónikus skizofréniában és pszichiátria betegségben nem szenvedő kontrollcsoportnál végeztek. Ebben a tanulmányban az olyan ételekre/immunerősítőkre adott immunválaszt vizsgálták, melyek rombolják a sejtek működését. Kimutatták, hogy azok, akik ilyen immunválaszokat adnak, 4,36-szor gyakrabban szenvednek krónikus skizofréniában. Azzal kapcsolatban is vannak feltételezések, hogy az ezen ételek való korai találkozás már a méhen belül okozhat változást az agyfejlődésben, amit egy másik vizsgálat is alátámaszt, amelyben azt találták, hogy azok, akiknek születéskor gliadin antitesteket találtak a szervezetében, felnőtt korukban 70 %-kal nagyobb valószínűséggel szenvedtek skizofréniában.

Még megdöbbentőbb a következő esetleírás.

„egy 33 éves, előzetesen skizofréniával diagnosztizált beteg súlyos hasmenéssel és fogyással került hozzánk. Miután gluténmentes diétára fogtuk, normalizálódtak nemcsak a hisztológiai nyombél és a SPECT eredményei (agyi képalkotó eljárás), hanem megszűntek a pszichiátriai tünetei is.”

Ami azt jelenti, hogy egy beteg pusztán azzal, hogy kiiktatta az étrendjéből a glutént, megszabadult attól, hogy egy életen keresztül antipszichotikumokat kelljen szednie.

Egy másik esetsorozatban három depresszióval kezelt betegnek, akiknek nem voltak akut emésztőszervi panaszaik, gluténmentes diéta hatására 2-3 hónapon belül elmúltak a tüneteik, Egy közülük a terhessége alatt antidepresszánst is szedett, ám 2 hónap diéta után el tudta hagyni a gyógyszereit.

De hát én nem vagyok gluténérzékeny!

Mikor a betegeimnek a glutén elhagyását javaslom, gyakran hallom azt tőlük, hogy „de hát engem megvizsgáltak, és nem vagyok gluténérzékeny”. Csakhogy a pillanatnyilag elérhető vizsgálatoknak nagyon is vannak korlátai, és a legtöbb orvos, aki megcsináltatja a „cöliákia panelt” csak az alfa gliadin, a transzglutamináz 2 szövet és az endomeziális antitestek jelenlétét vizsgálja, amelyek csak egy kis részét képezik az ezen az ételekre adott lehetséges immunválaszoknak. Egy gabona esetében, amelynek több mint 23 ezer fehérje előállítására képes 6 kromoszóma készlete van, ez a teszt csak parányi ablakot tud nyitni egy roppant komplex területre. Egy vizsgálatban gyulladásos reakciót észleltek egészséges önkénteseknél is, ami arra utal, hogy a glutén mindenkinél képes immunválaszt kiváltani.

Másodrendű vádlott: a tej

A glutén és a kazein molekuláris hasonlósága bűntársakká teszi ezt a két a fehérjetípust. Bár ezzel kapcsolatban kevesebb szakirodalom áll rendelkezésünkre, úgy tűnik, hogy a tej által kiváltott immunválaszok egyénenként sokkal nagyobb változatosságot mutatnak. A tehéntejben található hatféle tejfehérjéből 80 %-ot a négy kazein teszi ki, a maradék kettő pedig a tejsavó. A kazeineken belül az A1-béta kazein a leggyakrabban az amerikai tehenekben (Holstein fríz) van jelen, amely minden valószínűség szerint a fehérje egy mindössze 5000 éves mutációja. A kazomorfin, egy opiátstimuláló vegyület, az A1-béta kazeinből származik. Az A2-béta kazein pedig a birkák, a kecskék és a Jersey tehenek tejében található meg. (Az A1-béta kazeint kapcsolatba hozzák az autoimmun cukorbetegséggel.)

Severence és munkatársai további kazein antitesteket is azonosítottak, és a skizofrén betegeket kezelése kapcsán a következőket mondják.

„A megnövekedett IgG-szint és a szarvasmarha-kazeinnel szemben adott immunválasz különbözőségei lehetővé teszik az étrend-változtatás hatékonyságának értékelését neuropszichiátriai betegségben szenvedő személyekkel végzett klinikai kísérletekben.”

Azoknál a betegeknél, akiknek a szervezetében jelen voltak az IgG kazein antitestek, 7-8-szoros volt a skizofréniában szenvedők, illetve 3-5-szörös a bipoláris zavarral diagnosztizáltak száma.

„Az anti-kazein IgG-nek a bipoláris zavarral, a pszichotikus tünetekkel és a súlyos mániás állapotokkal való kapcsolata arra utal, hogy a kazein következtében fellépő immunaktivitás kapcsolatban lehet ezeknek a hangulatzavaroknak a pszichotikus, illetve mániás összetevőivel”

De túl a helyi gyulladásokat okozó közvetlen agyi stimuláción és emésztési zavarokon, a tehéntej olyan folát (B9 vitamin) antitesteknek is a forrása lehet, amelyek eldugítják azokat a receptorokat, amelyek ennek a fontos tápanyagnak az agyhoz szállításáért felelősek. Egy vizsgálat lineáris kapcsolatot mutatott ki a tejfogyasztás és ezen antitestek közt, amelyek tejmentes diéta esetén eltűnnek, viszont újra megjelennek, ha az illető visszatér a tejfogyasztáshoz.

A glutén- és kazeinmentes diéták hatását az autista populációban is alaposan megvizsgálták, mégpedig randomizált vizsgálatokban ; de nincs olyan vizsgálat, amely be tudná jósolni egy konkrét személy esetében a javulás mértékét. Ezért mindenkinél, aki pszichiátriai problémával küzd, célszerű egy legalább egy hónapig tartó empirikus tesztet elvégezni. Az alapelv az, hogy teljesen száműzni kell a beteg étrendjéből a rozst, az árpát, a búzát és a zabot. A nehézség abban van, hogy felismerjük az olyan rejtett gluténforrásokat is, mint a különböző gyógyszerek, szószok, fűszerkeverékek, zacskós levesek és ízfokozók. Ezért aztán a gluténmentes diéta azt is jelenti, hogy a feldolgozott ételekről is lemondunk, és ezért nem vagyok toleráns az olyan szintén gyanús élelmiszerekkel szemben, mint a tej (kazein), a kukorica, a szója és bizonyos hüvelyesek (beleértve az amerikai mogyorót is), valamint az olyan gluténmentes gabonaféléket, mint a rizs és a köles. A tej száműzése minden tej alapú ételre és tejtermékre, például a sajtra, a joghurtra és a fagylaltra is vonatkozik. Tekintse ezeket a változtatásokat az agy gyógyítására és általános közérzete javítására felírt orvosi receptnek.